Szerelmetes bizalom az Isteni gondviselésben.
Tudjátok, hogy ezer meg ezer embernek adunk itt enni Kalkuttában. Történt egy napon, hogy egy nővér odajött hozzám, és azt mondta nekem: „Anyám, nincs semmi, amit megfőzhetnénk.” – Sohasem történt ilyen azelőtt. De íme, pontban kilenckor jön egy autó tele kenyérrel: a kormány bezárta az iskolákat arra a napra, és az így megmaradó kenyeret elküldte nekünk.
Vegyétek észre Isten gondoskodását: inkább bezáratta az iskolákat, de nem hagyta meghalni az éhezőket! Mennyi gyöngédség és gondoskodás jön Istentől!